Szorongásos zavarok

Mindannyian szorongást és feszültséget élünk át veszély- ill. stresszhelyzetben. A pánikbetegségben szenvedők azonban azt élik meg, hogy a legváratlanabb helyzetekben tör rájuk egy nagyon erős szorongás, „páni” félelem. Ezt nevezzük pánikrohamnak, mely során az egyén azt érzi, hogy valami életveszélyes dolog fog vele történni. Ezt az érzést testi tünetek is kísérik: leggyakoribb az erős szívdobogás, kapkodó légzés, izzadás, remegés, gyengeség és hányinger.
A rosszullét sokszor éjszaka jelentkezik, és gyakori, hogy nyilvános helyen (tömegközlekedés, vásárlás, sorban állás, mozi) lép fel a roham, amely után a beteg a rosszulléttől való félelmét a rosszullét helyével köti össze.

Gyakran előfordul, hogy nehezen szabadulunk bizonyos gondolatoktól, vagy úgy érezzük, hogy feltétlenül végre kell hajtanunk valamilyen rituális cselekvést. A rögeszmés-kényszeres betegeket azonban rendszeresen vissza-visszatérő, makacs gondolatok gyötrik, pl. „Biztosan jól bezártam az ajtót? Biztosan jól megmostam a kezem?” E gondolatok olyan feszültséget, szorongást válthatnak ki, melyek bénítóan hathatnak, és kényszeres cselekvésekhez vezethetnek, amikor is halaszthatatlan sürgetést él meg a beteg bizonyos cselekedetek elvégzésére (pl. ismételt és gyakori kézmosás az elképzelt, észrevehetetlen, de mindenütt jelenlévő baktériumok miatt).
A betegek ugyan felismerik az ilyen gondolatok ésszerűtlenségét, de képtelenek azokat elnyomni. Ugyanígy megértik kényszeres viselkedésük értelmetlenségét, de azonnal szorongás tör rájuk, mihelyt megpróbálnak ellenállni, és a feszültség csökken, mihelyst végrehajtják azokat.
Amennyiben kezeletlenül hagyják, a súlyos kényszerbetegség meggátolhatja a személyt abban, hogy ellássa munkáját, iskolai teendőit vagy akár otthoni életét.

Mindannyian félünk valamitől. Leggyakrabban a kígyó, a magasság, a vihar, az orvos, a betegség, a testi sérülés és a halál, melyről a felnőttek beszámolnak. Amikor azonban olyankor élünk át intenzív félelmet, amelyet mások nem tekintenek különösebben veszélyesnek, fóbiáról beszélünk. A fóbia fontos jellegzetessége, hogy jelentősen akadályozza az egyén mindennapi életét, és hogy a félelem indokolatlanságát a személy is felismeri, de szabadulni mégsem tud tőle. A fóbiás zavarokat három nagy csoportba sorolhatjuk:
Egyszerű fóbia: valamilyen tárgytól, állattól vagy helyzettől való félelem. Pl. kígyótól, magas helyektől, zárt terektől való félelem.
Társas fóbia: társas helyzetektől való túlzott félelem, leginkább amiatt, hogy mások jelenlétében rettentően zavarba jövünk.  A leggyakoribb típusa a nyilvános beszédtől való félelem.
Agorafóbia: nyitott terektől, tömegtől, utazástól való félelem. Ezekben a helyzetekben az ismeretlentől való félelem és a biztonságérzet elvesztése pánikrohamot okozhat. Ennek elkerülése érdekében az agorafóbiások kerülik a fenti helyzeteket, szélsőséges esetekben nem merik elhagyni otthonukat. Szükség esetén kollégáink otthoni kezelést is vállalnak.

←Vissza az ambulanciához (további információ, árak, elérhetőségek)